A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban
A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban
A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális eljárási szabályok a középfokú felvételi eljárás szempontjából a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott sajátos nevelési igényű , illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra (jelen tájékoztatóban a továbbiakban együttesen SNI tanulók) vonatkoznak. Az SNI tanulókra vonatkozó speciális értékelési szabályok a nemzeti köznevelési törvényben leírtak szerint kerülnek meghatározásra. A feltételek meghatározásakor az illetékes szakértői bizottság által kiadott – még érvényben lévő – szakértői véleményben (a továbbiakban szakértői véleményben) foglaltak az irányadóak. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló EMMI rendelet szerint azt, hogy az adott vizsgázó beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű a pedagógiai szakszolgálat megfelelő szakértői bizottsága állapítja meg.
I. Tájékozódás az általános felvételi eljárás kezdete előtt
1. A középfokú beiskolázásban részt vevő intézmények az SNI tanulókra vonatkozó speciális felvételi követelményeket – a jogszabályokban meghatározott keretek között – egyedileg határozzák meg. A középfokú iskola felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, és külön a hozzá jelentkező SNI tanulók esetében a saját felvételi eljárásában alkalmazott speciális elbírálási szabályokat.
2. Az SNI tanulóknak és szüleiknek még jóval a felvételi eljárás megkezdése előtt tájékozódniuk kell, hogy az az iskola, ahová a tanuló februárban majd be kívánja adni a jelentkezését (továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola), milyen − az SNI tanulókra vonatkozó − speciális elbírálási szabályokat határoz meg. Ezen ismeretek birtokában tudják eredményesen megtervezni a tanuló „felvételi stratégiáját”. Különösen fontos ez abban az esetben, ha a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola felvételi eljárása során kéri a központi írásbeli vizsga eredményeit.
3. Amennyiben a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola a felvétel feltételeként előírja a központi írásbeli vizsgát, az SNI tanulónak és a szülőjének még az írásbeli vizsgára való jelentkezés előtt tisztáznia kell az iskolával azt, hogy a helyi speciális szabályok és a szakértői véleményben foglaltak alapján szükséges-e a tanuló részvétele az írásbeli vizsgán (egyik, vagy mindkét tárgyból), vagy az iskola a központi írásbeli vizsga eredménye nélkül is, esetleg pl. csak a matematika vagy esetleg csak a magyar nyelv eredményének figyelembe vételével; vagy valamely tantárgy tanulmányi eredményének duplázásával elbírálja majd a felvételi jelentkezését.
Az SNI tanuló tehát a szakértői véleményben leírtak alapján a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolától kérheti a központi írásbeli vizsga alóli felmentését, az írásbeli vizsgát szervező középiskolától nem.
4. Ha az SNI tanuló egyik vagy mindkét vizsgatárgy írásbeli vizsgája alóli felmentését kap a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolától, az azt jelenti, hogy a központi írásbeli vizsga eredményei helyett – ennek az iskolának a felvételi eljárása során – más módon mérik fel a tanuló tudását, és bírálják el felvételi jelentkezését. Akár matematikából, akár magyar nyelvből volt felmentve a tantárgy értékelése alól a tanuló, mindkét esetben csak a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola igazgatója dönthet arról, hogy a saját felvételi eljárásában ezt milyen módon tudja figyelembe venni. Több továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola esetében intézményenként más és más lehet ez a döntés. A fentiek alapján tehát adott esetben az a tanuló, aki általános iskolában a matematika tantárgy értékelése alól felmentett, dönthet úgy, hogy csak magyar nyelvből ír központi felvételit, mert – a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolával folytatott egyeztetés eredményeként – a magyar nyelvi írásbeli eredményének duplázásával számolják majd ki a felvételi pontjait, ezért nem lesz szüksége a matematika írásbeli vizsga eredményére a felvételi eljárás során. Ebben az esetben az írásbeli vizsga jelentkezését csak a magyar nyelv vizsgatárgyra vonatkozóan nyújtja be az írásbeli vizsgát szervező intézménybe. A kérdésben azonban kizárólag a továbbtanulásra kiválasztott középfokú intézmény igazgatója dönthet, aki megteheti, hogy a magyar nyelvi vizsgaeredmény duplázásával állapítja meg adott tanulmányi területen az SNI tanulók pontszámát, de dönthet úgy is, hogy más módon végzi az SNI tanulók felvételi pontszámainak megállapítását.
II. A központi írásbeli felvételi vizsga
5. Akármi is az előzetes tájékozódás eredménye, a felvételiző tanuló jelentkezhet a központi írásbeli vizsgára. Ez általában tanácsos is, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a februári felvételi jelentkezésig elképzelései, szándékai megváltoznak, és mégis szüksége lesz a központi írásbeli vizsga eredményére. A felvételiző tanulót nem éri semmi hátrány, ha megírja a központi írásbeli vizsgát, mert annak eredményének ismeretében adhatja majd be a jelentkezését a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolákba. Akár intézményenként is eldöntheti, hogy a központi írásbeli vizsga eredménye alapján, vagy az SNI tanulókra vonatkozó helyi, speciális értékelési szabályok szerint kéri jelentkezésének elbírálását.
6. A központi írásbeli vizsgára a jelentkezést a tanulók abba a középfokú iskolába adják be, amelyik számukra a legkényelmesebb (vizsgaszervező iskola). A vizsgaszervező iskola kiválasztása független attól, hogy később a tanuló melyik iskolába kíván majd felvételizni (továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola). Éppen ezért nincs értelme annak, hogy az SNI tanuló a vizsgaszervező iskolától kérje a központi írásbeli vizsga alóli felmentést. A vizsgaszervező iskola a felmentést – az írásbeli vizsga eljárásának keretében – nem is adhatja meg.
7. A nemzeti köznevelési törvényben leírtak szerint a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell a tanuló adottságaihoz. Amennyiben az SNI tanuló úgy dönt, hogy megírja a központi írásbeli vizsgát, akkor a vizsgára történő jelentkezéskor – a vizsgaszervezést érintő speciális körülményekre, illetve eszközökre vonatkozó – kérelmet nyújthat be. A központi írásbeli vizsgát szervező középiskola igazgatója döntésében rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentésről.
8. A központi írásbeli vizsgára vonatkozó speciális elbírálást minden esetben írásos kérelemben kell igényelni – a központi írásbeli vizsga előtt – a vizsgaszervező iskolában. A kérelmet és a szakértői véleményt a központi írásbeli vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell benyújtani az iskolához, mivel a speciális körülményekre vonatkozó kérelem a vizsgaszervezést is érinti. A kérelmet a vizsgaszervező iskola igazgatója bírálja el. Az igazgató a szakértői vélemény alapján hoz döntést arról, hogy milyen kedvezményeket biztosít az SNI tanulónak az írásbeli vizsga során. Az igazgató döntését határozatba foglalja, amelyet a központi írásbeli vizsga előtt eljuttat a tanulóhoz és a szülőhöz. Ez a döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat.
9. Az SNI tanuló a központi írásbeli vizsga során a szakértői véleményben foglaltak alapján az alábbi kedvezményekre lehet jogosult:
-
időhosszabbítás: az írásbeli vizsga időtartama tárgyanként 45 perc, ez indokolt esetben megnövelhető.
-
az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott segédeszköz használata: a tanuló a szakértői vélemény alapján az igazgatói határozatban leírtak szerinti segédeszközt vagy segédeszközöket használhatja a vizsga során.
-
a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés: a szakértői véleményben leírtak alapján a vizsgadolgozat értékelésekor bizonyos feladattípusokat a javító tanár nem vesz figyelembe, az ezekre adható pontot az elérhető maximális és a tanuló által elért összpontszámba sem számítja be. Ez a kedvezmény arra az esetre vonatkozik, amikor a tanuló az adott vizsgatárgy követelményeinek valamely részlete alól mentesül pl. magyar nyelv esetében a helyesírás feladatok értékelése alól, vagy a matematika vizsgatárgy esetében a szerkesztést igénylő feladatok alól. Nem alkalmazható azonban akkor, ha a tanuló teljesen fel van mentve a matematika tantárgy követelményrendszerének értékelése és minősítése alól.
A szakértői véleményben foglaltak függvényében a tanuló akár egyszerre mindhárom kedvezményre jogosult lehet, és a szülő kérelme (valamint a szakértői vélemény) alapján mindhárom kedvezménnyel élhet is.
10. A vizsgázó, illetve a szülő írásban benyújtott − a szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott – kérelmére az írábeli vizsgán egyik vagy mindkét vizsgatárgyból, az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő megnövelhető. Az időhosszabbítás mértékéről − minden körülmény mérlegelésével – az írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatója dönt.
11. A vizsgázó, illetve a szülő írásban benyújtott − a szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott – kérelmére a vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja (például: számítógépet, számológépet). Amennyiben például a tanuló számára azt teszik lehetővé, hogy dolgozatát számítógép segítségével készítse el, úgy válaszai egy részét számítógépen (pl. egy üres word dokumentumban), más részeit (pl. a feleletválasztós feladatokat) a feladatlapon tudja megadni. Így a számítógépen történő válaszadás és a feladatlapok vizuális megjelenésének előnyeit is ki tudja használni a vizsgázó. Amennyiben ezt a megoldást választják, a vizsgázónak arra kell ügyelnie, hogy válaszait egyértelműen a feladatokhoz rendelje. A tanuló kész dolgozata számítógépen készített részének nem újraírható CD-re történő mentését, majd kinyomtatását és a feladatlapokkal történő összetűzését az iskola végzi el. Célszerű nyomtatás után a felügyelő tanár szignójával ellátni a kinyomtatott dolgozatlapokat. A kinyomtatott vizsgadolgozatot a normál vizsgadolgozatokkal megegyező módon kell javítania a szaktanárnak.
12. Abban az esetben, ha a szülő felmentést kap gyermeke részére a központi felvételi vizsga egyes részeinek értékelése alól (pl. helyesírás), a vizsgadolgozat értékelésekor – a kérelem és a szakértői vélemény alapján meghozott igazgatói határozatban foglaltakkal összhangban – felmentéssel érintett értékelési szempontokat a javítótanár nem veszi igyelembe, az ezekre adható pontot sem az elérhető maximális, sem pedig a tanuló által elért összpontszámba nem számítja bele. Ez a felmentés tehát az értékelésre vonatkozik, nem pedig arra, hogy a tanulónak egy-egy adott feladatot nem kell megoldania. Nem is lehet ez másként, hiszen:
-
a tanuló tanulmányai során is részt vesz az adott tárgyból a tanórai foglalkozásokon, megoldja a helyesírási feladatokat, ám ezt – a szakértői vélemény alapján – nem értékelik számára;
-
minden tanuló estében a szakértői vélemény alapján egyedileg kell eldönteni az adott vizsgaszervező intézményben azt, hogy mely feladatok értékelése alól mentesül, ám ez – a vizsgaszituáció jellegéből fakadóan – a konkrét feladatsor ismerete nélkül, előzetesen nem lehetséges.
Amennyiben az igazgatói határozatban a tanulót mentesítették az értékelési rendszer valamely részlete (pl.: a „külalak, íráskép” vagy a helyesírás értékelése) alól, akkor a felmentésben érintett itemekről/feladatokról minden esetben – a szakértői vélemény és a szülői kérelem alapján – a vizsgaszervező intézmény igazgatója egyedileg hoz határozatot. Amennyiben a tanuló mentessége a helyesírás értékelésére vonatkozott, az intézmény vezetője figyelembe veheti a felvételi feladatalapot összeállító bizottság által készített szakmai ajánlást, melyet az a vizsgát követően hoz nyilvánosságra a vizsgaszervező intézmények számára, ám ez nem kötelező érvényű. A tanuló vizsgadolgozatának javítása ezt követően a hivatalos javítási értékelési útmutató alapján, az igazgatói határozat figyelembevételével történik oly módon, hogy a javító tanár a határozatban megjelölt feladatrészeket (itemeket) vagy akár teljes feladatokat nem értékeli. A tanuló általa elérhető maximális pontszám ebben az esetben csak a felmentésnek megfelelő itemekre kapható pontszámokkal csökkentett pontszám lehet. A tanuló által elért eredmények rögzítésére szolgáló programban a rögzítést végző személy jelzi, hogy a tanuló a feladatrész értékelése alól mentesült (F), azaz nem kapott pontot. Ugyanígy kell eljárni minden itemnél, amelynek értékelése alól a tanulót felmentették. A program ebben az esetben olyan módon számolja ki a tanuló által elérhető összpontszámot, hogy azokra a feladatokra vagy feladatrészekre kapható maximum pontokat, amelyeknél az értékelés alól mentesítették, levonja a maximálisan elérhető pontszámból. Így a tanuló által elérhető összpontszám nem 50 pont lesz, hanem például csak 42. A vizsgaszervező intézmény igazgatója nem teheti meg, hogy azokat az itemeket, amelyek értékelése alól mentesítést adott, automatikusan teljesítettként veszi figyelembe, és megadja az értük adható maximális pontokat. A központi írásbeli vizsgáról kiállított értékelő lap tehát a valós tényeket rögzíti, nevezetesen azt, hogy a vizsgázó az általa elérhető maximális pontszámból hány pontot ért el.
13. A vizsgaszervező intézmények a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében rögzítik a vizsgán való részvétel tényét, a vizsga során a tájékoztató 7. pontjában részletezett speciális körülményeket, a vizsgaeredményeket, valamint elvégzik a vizsgaeredményeket tartalmazó értékelő lapok előállítását, kinyomtatását, hitelesítését
14. A vizsgaeredményeket tartalmazó értékelő lap a valós tényeket rögzíti, nevezetesen azt, hogy a vizsgázó az általa elérhető maximális pontszámból hány pontot ért el. Célja, hogy a továbbtanulásra kiszemelt intézmény(eke)t a legteljesebb mértékben tájékoztassa a tanuló központi írásbeli vizsgán elért teljesítményéről, és a vizsga körülményeiről. Ennek megfelelően, ha a vizsgaszervező iskola a vizsgázó számára:
- többletidőt biztosít és/vagy
- a vizsgázó iskolai tanulmányai során használt, megszokott segédeszköz használatát biztosítja és/vagy
- a vizsgázót az értékelési rendszer egy részlete alól mentesíti, úgy a középfokú intézmények felvételi információs rendszere ezt az információt automatikusan rávezeti a tanuló értékelő lapjára.
III. A jelentkezés benyújtása a továbbtanulásra kiválasztott középiskolába és annak elbírálása
15. A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezők esetében célszerű a továbbtanulásra kiválasztott középiskolát a lehető legteljesebb információval ellátni a felvételi kérelem benyújtásakor. A felvételi eljárás során a középfokú intézmény igazgatója - a jogszabályban rögzített keretek betartása mellett, minden körülmény mérlegelésével - saját hatáskörben dönt a jelentkezők felvételéről. A jelentkezési lap mellé csatolt szülői kérelem és a szakértői vélemény számos olyan információt tartalmazhat, amely adott esetben befolyásolhatja azt, hogy a tanulót az adott középfokú iskola milyen képzésben tudja fogadni (pl. tankötelezettség teljesítésének módja; korrekciós javaslatok; mentesítés; rehabilitációs foglalkozásokra vonatkozó javaslatok és területek, szakemberek és végzettségük; kijelölt nevelési/oktatási intézmény, osztály/tagozat; felülvizsgálati eljárás lehetősége és ideje). Amennyiben az iskola alapító okirata szerint a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása feladatot ellátja és felveszi a tanulót, akkor az ellátást egyértelműen biztosítania kell
16.Minden egyes középfokú intézmény maga határozza meg, hogy a saját felvételi eljárásban milyen – a felvételi tájékoztatójában nyilvánosságra hozott – módon számítja ki a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi pontszámait. Amennyiben a szülő részéről ezzel kapcsolatban kérdés merül fel, arra kizárólag a továbbtanulásra kiválasztott intézmény tud válaszolni.
17. A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A pályaalkalmassági követelmény a szakképzésbe történő bekapcsolódás azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására. Az egészségügyi alkalmassági követelmény ezzel szemben annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes-e önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre. Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.
Forrás: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/KIFIR_SNI_tajekoztato_20180903.pdf